Kajakosaink a Neretva mentén

A VVSI kajakosainak egy csoportja, sikeres téli erőnléti és tanmedencei edzéseit követően, február 19. és március 1. között Horvátországban folytatta idei felkészülését. Major Ildikó edző második alkalommal vitte el tanítványait tavaszi vízi alapozó edzőtáborozásra a Neretva-folyó festői völgyében fekvő Opuzen városkájába.

A Neretva deltavidéke kellemes klímájával és természeti adottságaival nagyon közkedvelt térségünk kajakos versenyzői körében. A hazaiak mellett csehek, lengyelek, németek és szlovákok készülnek itt rendszeresen, de nem hiányoznak a magyar élvonalbeli egyesületek sem. A mieinkkel együtt többek között a Spartacus sportolói és a tiszafürediek szelték a folyóágakat, de készülőfélben voltak a győriek és a gödiek is. A környék behatárolt fogadó kapacitásai miatt már idejében neki kellett látni a szervezésnek és helyfoglalásnak, ami ismét jól sikerült. Tizenkét fős csapatunk egy otthonos motelben szállt meg, ahol a napi kemény munka után jólesett a pihenés.

„Az edzőtábor lélektani hatása legalább olyan fontos a fiatal sportolók fejlődése szempontjából, mint az ott folyó szakmai tevékenység – vonja meg a Neretva-menti napok mérlegét Major Ildikó edző. – A környezetváltozás megtöri a téli fásultságot és az erőnléti edzések monotóniáját. A tábor hangulata, az együttlét érzése pedig kiváló közösségformáló erő. Mi ezt a tavalyi, jól bevált recept alapján még azzal is fűszereztük, hogy megint magunkkal vittünk egy nagymamát, és Böbe mama csodálatos házi koszttal tartotta karban a testi-lelki kondíciónkat. Az állóképességgel nem is volt semmi baj, a gyerekek az otthoni, tanmedencei edzések után nagyon könnyen átültek a vízre. A technika csiszolására és rögzítésére az ideális időjárási és folyóvízi körülmények között szinte korlátlan lehetőségeink nyíltak. Gyönyörű, örökzöld mandarin-ültetvények és végtelen nádfolyosók között siklottunk. Szorgalmasan számoltuk és gyűjtöttük a kilométereket, mintegy háromszáznyit sikerült elkönyvelnünk. Csupán tíz kilométert kellett leeveznünk a folyón és egy átemelés után máris kinn voltunk a nyílt tengeren! Csak egyetlen napon nem tudtunk vízre szállni a viharos szél miatt, amiről az itthoni híradók is beszámoltak, de akkor a tengerparton, egy szabadtéri kondiparkban erősítettünk. Összességében a gyerekek fegyelmezetten, nagyon szépen dolgoztak, kiváló volt a csapatszellem, s így a horvátországi edzőtáborozásunkat abszolút sikeresnek és eredményesnek értékelhetem.”

Visszaérkezésük után a táborozók bekapcsolódtak csapattársaik felkészülési menetébe, futással és erősítő edzésekkel. Ha az időjárás engedi, már az agárdi parton is vízre szállnak. Március közepén átköltöznek a Velencei-tó északi partjára és szűkebb pátriájukban, a sukorói pályán folytatják a munkát. Május közepén Győrben várja a legjobbakat a Maraton Magyar Bajnokság, amely tíz-tizenöt ezer méteres futamaival lezárja az addigi hosszútávú edzéseket és megnyitja a felkészülést a síkvízi, rövidtávú versenyek sorozatára. Néhány kiváló kajakosunknak, akár hosszú-, akár rövidtávon rajtol el, a hazai habok talán még sokáig felidézik majd a Neretva, vagy az Adria hullámainak csillogását…