Címoldal
Rólunk - A VVSI
Kapcsolat
Versenysport
Kajak-Kenu
Evezés
Vitorlázás
Rehabilitáció
Tóparti Szakambulancia
Tóparti Pedagógiai Szakszolgálat
Tóparti Rehabilitációs Központ
Szállás
Nyári szállás
Sukorói pálya
VVSI Sport Hotel
Szolgáltatások
Sporteszköz
Kikötőhely bérlés
Vízitúrák
Sportpálya bérlés
Tornaterem bérlés
Galéria
Címoldal
Rólunk - A VVSI
Kapcsolat
Versenysport
Kajak-Kenu
Evezés
Vitorlázás
Rehabilitáció
Tóparti Szakambulancia
Tóparti Pedagógiai Szakszolgálat
Tóparti Rehabilitációs Központ
Szállás
Nyári szállás
Sukorói pálya
VVSI Sport Hotel
Szolgáltatások
Sporteszköz
Kikötőhely bérlés
Vízitúrák
Sportpálya bérlés
Tornaterem bérlés
Galéria
Március 15.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc óta mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt március 15-e megünneplése. A magyar szívekben magában hordozza a szabadság és a nemzeti tudat érzését. Ennek a korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását és hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest lett, a hivatalos nyelv pedig a latin helyett a magyar. Minden magyar embernek büszkének kell lennie erre a napra.
1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének.A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.
A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott.A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő értelmiségi körnek, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján állókat.
V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős kormányt. A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget biztosítottak a polgári fejlődésre egy majdnem teljesen önálló Magyarország számára.
Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt. (forrás: Rubicon)
Velencei-tavi Vízi Sportiskola
Bríz Étterem