Világraszóló sikerek a Velencei-tavon

(Evezős Masters Világbajnokság – Sukoró, 2019. szeptember 11-15.)

Minden idők második legnagyobb Evezős Masters Világbajnokságát rendezte Sukorón szeptember 11-15. között a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) a magyar tagszövetségével és a Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft-vel karöltve. Utóbbi azonban az evezős sportvilág egyik legrangosabb eseményének nemcsak helyszínt és versenypályát biztosított társrendezőként, hanem a VVSI színeiben masters evezős versenyzőit is indította. Amikor pedig a világraszóló sikereket többes számban említjük, nem csupán a Velencei-tavi masters evezősök három világbajnoki aranyérmére, hanem a nagy eseményre újjáépített világszínvonalú sukorói versenypályára és az ötnapos rendezvény zökkenőmentes, minden elismerést kivívó lebonyolítására is gondolunk.

A dicsérő szavak pedig a közel négyezer versenyzőn és tízezernyi látogatón túl olyan sokat látott, kritikus szakemberektől is elhangzottak, mint Jean-Christophe Rolland, a Nemzetközi Evezős Szövetség elnöke, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, vagy Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora. A Magyar Evezős Szövetség közleménye szerint a világbajnokságon hazánkat több mint 300 veterán evezős képviselte, akik ötven fölötti aranyérmet szereztek. Tegyük hozzá, hogy ezen a versenyen kizárólag ilyen medáliákat osztanak, az elsők mögött csak a helyezéseket jegyzik. Azt is tudni kell, hogy a masters kategóriába a 27 év fölötti versenyzőket sorolják, akik 13 korcsoportban mérkőznek meg. Ezen a versenyen egy 93 esztendős masters evezős indult. A magas részvétel miatt Sukorón három percenként indították a futamokat, amelyekből hatszáznál több rajtolt el a verseny során. Mindez együttesen 14 ezernél több beülőt jelentett! Ami viszont azt jelenti, hogy ennyi versenyző ült különféle hajókba, más-más futamokban, akár többször is. Ezt már a Pro Rekreatione gazdasági társaság ügyvezetőjétől és a sportegyesület elnökétől, Deák Csabától tudtam meg, aki több szempontból vonta meg a kiemelkedő esemény mérlegét:

„Amikor három éve eldőlt, hogy 23 esztendő után újra a Velencei-tavon zajlik majd a masters evezősök legnagyobb versenye, büszkék és boldogok voltunk. Akadtak ugyan kételkedők, de számunkra a közelgő világbajnokság új kihívást, a fejlődés fontos mérföldkövét jelentette. A nagy célt szem előtt tartva sikerült a sukorói versenypályánkat világszínvonalra emelni. Az átépített két kilométeres rézsűs partfal tökéletesen bevált, a víztükör mintha feszített lenne. A mellette futó aszfaltút, a szaniter konténerek, a felújított céltorony és a 300 férőhelyes új lelátó mind-mind itt marad nekünk és szolgálni fogja a VVSI további munkáját és terveit. A vendégeink is megkérdezték, mi lesz a következő nagy világversenyünk? Még nem tudjuk, de minden bizonnyal lesz! Szervezési szempontból is nagy próbatételt jelentett számunkra ez a világbajnokság, de az egész régió összefogásával ezt is sikerrel vettük. A polgármesterek, kormányhivatalok, a rendőrség és katasztrófavédelem, a horgászok és más lakossági szervezetek, mi mindnyájan egy hajóban ültünk és egy irányba eveztünk. A szűkebb csapatunkból pedig nemcsak az evezősök és támogatóik fogtak össze, az önkéntesek között felsorakoztak a VVSI kajakosai, kenusai és vitorlásai is, szüleikkel együtt. Ami pedig nem rajtunk múlott, a kedvező időjárás, azt az isteni gondviseléstől megkaptuk szeptember második hetére. A sikeres szervezésre és lebonyolításra pedig számunkra a koronát a VVSI masters evezőseinek három világbajnoki aranyérme tette fel! Nagy öröm számunkra, hogy újra összejöttek, hogy immár második éve dolgoznak egyesületünkben, és jó példát mutatnak a gyerekeknek. Most pedig kiderült, hogy nemcsak a sportiskolánk csapatszellemét erősítik, hanem jó hírét is viszik az egész evezős világba.”

Pedig néhány éve jópáran még Magyarország masters evezőseinek térképén sem szerepeltek! Aztán a helyi világbajnokság hírére, mint harci mének a dobpergésre, a Velencei-tó partján élő egykori evezősök is felkapták a fejüket. A legtöbbjüknek a hajdani VVSI-s edzések és versenyek óta, jó húsz-harminc éve nem volt lapát a kezükben. Akadt azonban néhány lelkes szervező, aki összeverbuválta a huszonöt főnyi csapatot. Tekintettel a közelgő világbajnokságra, a Sportiskola is szívesen fogadta hajdani versenyzőinek jelentkezését és minden támogatást megadott számukra az újrakezdéshez. Illés László és Vida Erik edzők szakmai irányításával eleinte hetente találkoztak, de az utóbbi három-négy hónapban már napi szintűre sűrűsödtek az edzések. Első nagy versenyükön, a sukorói pályán június 6-án rendezett Evezős Masters Országos Bajnokságon már meglepően szép eredményeket értek el. A sikeres főpróbát további kemény munka követte, amely a hazai világbajnokságon aztán meghozta megérdemelt gyümölcsét. A VVSI hajói közül elsőként a Nagy-Kapócs Anikó – Vécsei Zsolt vegyes páros nyert világbajnoki aranyérmet, majd pár óra múlva a Nagy-Kapócs Anikó - Baki György –Dr. Szabóné dr. Szász Kornélia –Vécsei Zsolt vegyes négypár evezős formáció ismételte meg a bravúrt. A harmadik világbajnoki aranyat Nagy-Kapócs Anikó egy több egyesületből összeült vegyes négypárevezős egységgel nyerte a VVSI és a magyar evezős sport számára.

„Az egész csapatunk ragyogóan helytállt, hiszen az aranyérmes futamok mellett sem adtuk alább negyedik helyezésnél – mondja a háromszoros masters világbajnok, Nagy-Kapócs Anikó. – Nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy megmutassuk, újra itt vagyunk a Velencei-tó partján, velünk is számolni kell a masters evezős sportban. Ez igazán szépen sikerült, de talán mindnyájunknak jóval többet jelent az, amit az újrakezdéstől kaptunk. Fantasztikus kis közösség jött össze az élet minden területéről. Összekötnek minket a gyerekkori élmények, hiszen mindnyájan a VVSI-ben eveztünk. Korban is közel állunk egymáshoz, a negyvenes-ötvenes éveink közepén járunk. Az egyik női nyolcas csapatunk például, amelyik 35 év után állt ismét össze, valamikor Varró Imre bácsi keze alatt formálódott. A másik női nyolcasunk is együtt edzett annak idején. Szinte csoda, az élet váratlan ajándéka, hogy itt nálunk rendezték ezt a világbajnokságot, és ez újra összehozott bennünket. Valóban egy hajóban evezve, egymást segítve, tisztelve és szeretve, jó példát mutatva a gyermekeinknek és a VVSI minden fiatal sportolójának.”

A világbajnoksággal kezdődött tehát, de reményeik szerint azzal nem ér véget minden a VVSI masters evezősei számára. Vigyázó szemeiket már az ausztriai Linz városára vetik, de távolról sem a híres linzer kedvéért! A sukorói világverseny ötödik, vasárnapi záró napján a Nemzetközi Evezős Szövetség Masters Bizottságának elnöke, Ron Chen úr a hazai sikeres szervezőktől átvette, majd stafétaként Linz város képviselőinek adta át a FISA zászlaját. Jeléül annak, hogy jövőre ők rendezhetik a soron következő masters világbajnokságot. Csupán itt, a szomszédunkban…